Ha egyszerűsíteni szeretném a dolgot, akkor tulajdonképpen egy gulyásleves, gombával és kapros habarással. Másfelől viszont én is voltam kezdő szakács, és egész biztosan jól fog jönni a kicsit alaposabb fogalmazás a nem túl gyakorlottaknak.
Szóval, az egyszerűség kedvéért én mindent előkészítettem: a sertéscombot felkockáztam, nagyjából centiszer centisre, a répát és fehérrépát (ez utóbbit egyébként felénk simán zöldségnek nevezik..és nálatok?!) felkarikáztam, a gombát szeletekre vágtam, a hagymát a lehető legapróbbra – ez utóbbi ment is rögtön az edénybe egy kis olaj társaságában. Mikor a hagyma üveges lett, hozzátettem a húst, fehéredésig hagytam magában, majd megszórtam pirospaprikával. Jött hozzá a répa és a zöldség, valamint a gomba. Őket egy picit pirongattam az olajon, majd felengedtem annyi vízzel, ami bőven ellepte. Fűszerként csak ételízesítő került bele, a leves alaphangulatát úgyis a habarás után beleszórt kapor adja.
Nálam, ha egy leves habarással készül, akkor abba mindig egy egész nagydobozos tejföl kerül (tudom, mások fele ennyivel szokták), kaporból jó két nagy evőkanálnyi.
Esküszöm: isteni jó. Most fogyott el az utolsó cseppje is… Egyedül a gyermek nem ette – és tekintve, hogy minden mást nagyon szeret benne, valószínűleg a kaporral lesz nála a probléma….
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése