Soha nem akartam gasztroblogger lenni.... csak megosztani, és örömmel venni, ha olvassátok... Receptek - világvégi konyhámból..

2012. december 31., hétfő

oldalas és társai


Eredetileg tengeri herkentyűt terveztem mára, de tegnap úgy alakult, hogy nem jártunk egyetlen hiperben sem, Világvégén pedig kagylót és társait kapni abszolút lehetetlenség. Ugyanakkor az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a férfi egy hete rágja a fülem egy gyerekkori menzaétel után, én meg hajthatalan voltam. Mert az ő verzióját alaposan át kellett gondolnom. Na, de ma este aztán összedobtam neki: azt hiszem, életem legegyszerűbb vacsoráját – de hogy hogy rácsaptunk....

Szóval adott volt egy szép darab oldalas (igen, jól látjátok – mi nem vágjuk ketté, hanem meghagyjuk teljes hosszában), amit reggel bepácoltam. Egyszerű magyaros fűszerkeveréket kapott, olajjal nyakonöntve várakozott a sorára. A tepsiben 200 fokos sütőbe került, mindkét oldalát hagytam szépre sülni, majd rákerült a tepsi fedője, amíg a hús teljesen átsült. Végül a maradék pácot egy nagy evőkanál mézzel elkeverve kenegettem el rajta. Fantasztikus lett.

A köret sem volt bonyolult: a héjában főtt krumplit pucolás után (házi) szalonnával körbe tekertem, alá egy réteg dinsztelt lilahagymát terítettem, és sütőben (a jólbevált cserépedényben) készre sütöttem. Ehhez jött egy tejföllel mártogatható állagúra hígított, lilahagymával, sóval, borssal, köménnyel, zöldfűszerrel ízesített túró. Tálkákba töltve, a tetején füstölt sajttal került a társai mellé a sütőbe, éppen csak annyi időre, hogy a sajt megolvadjon, kicsit piruljon rajta.



Elkészíteni sem volt ördöngösség, elfogyasztani sem tartott néhány percnél tovább. Ő is jóváhagyta: az élmény megvolt, de mégiscsak jobban ízlett ez a verzió, mint anno a konyhásnénié.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése