Soha nem akartam gasztroblogger lenni.... csak megosztani, és örömmel venni, ha olvassátok... Receptek - világvégi konyhámból..

2013. március 17., vasárnap

hamburger húspogácsa

               

                        Ha valami, hát ez csakis házi készítésű lehet. Nem, nem csak a lóhúsos-eset miatt, hanem mert sokkal finomabb, és, mert a család lázad, ha boltit teszek az asztalra. Vagyis a zsemlébe....

Igazából pofonegyszerű elkészíteni: hamburgerenként (a kis méretű zsemlével számolva) hét deka darált húst veszek (nem a tescós nagyon apróra darált, hanem annál nagyobb darabos húst szoktam használni), tíz hamburgerhez jön két púpos teáskanál só, egy bors, három evőkanál ketchup (ízlés kérdése, hogy bolti, vagy házi...), ugyanennyi mustár, egy nagy fej nagyon apróra felvágott hagyma és négy nagy, szintén apróra kockázott, savanyú uborka.

Ennyi az egész. Összegyúrom, tíz felé osztom, és forró, kevés zsiradékon pogácsákat sütök belőle. Nem, nem vékonyat: szép vastag húskarikák készülnek - egyrészt, mert nem használunk sem tojást, sem zsemlemorzsát, ami vékonyan összetartaná, másrészt mert így nagyon finom szaftos marad a közepe, nem sül keményre. 

A körítést pedig ki-ki maga választhatja, akár a gyerekekre is bízhatjuk a saját burger összeállítást: biztosan megvan a saját véleményük róla.....

2013. március 16., szombat

maradékhasznosítás: csupacsoki

         Kap a nagymamától, déditől, az oviban, az önkormányzattól, a mikulástól, és, ha ez nem lenne elég, hát magának is szokott venni egy párat. Igen, elismerem, hogy vannak nagyon jópofa csokidíszek, hogy még a krampusz is szimpatikus, nem beszélve a harangról meg a piros ruhás mackóról, de az ízük - sajnos - nagyon egykaptafára megy. Konkrétan ehetetlen: vagy, ha már csokievésre adja a fejét, akkor egyen rendeset-alapon nem szoktam ezeket felkínálni fogyasztásra. Az ünnepek elteltével becsücsülnek a konyhaszekrénybe sorsukat várva. Anyukám mindig bevonásra használta őket - de az ízük attól még megmarad....

Ez a sütemény a férfi kedvence - tényleg csupacsoki, ráadásul finom, puha, szaftos. Másnapra sem szárad ki, egy gombóc fagyival vagy tejszínnel pedig igazán mennyei csemege. Ha a csokimaradékok megvannak, már nem is kell sok más hozzá: 5 tojás, két púpos evőkanál liszt, ugyanannyi cukor, 12,5 deka margarin (kocka!), és egy nagy evőkanál minőségi kakaópor. Mindehhez harminc deka mikulást/húsvéti nyuszit tudunk felhasználni: persze minőségi csokoládéval is remek lehet, ez esetben a kakaóport lisztre cserélhetjük.

Öt perc elkészíteni, és nagyjából tíz - tizenöt alatt megsül. 160fokon, alsó-felső sütéssel: ha az illatát érezzük, már dughatjuk is bele a fogvájót - ha nem tapad, azonnal kaphatjuk ki a sütőből, mert, ha nem figyelünk, könnyen túlsül. Úgy pedig már nem az igazi...

Egyetlen edényre lesz szükségünk: belemérjük a margarint, a cukrot, és a csokoládét, közepes lángon összemelegítjük őket. Ha csomómentesen elkeveredett, levesszük a tűzről, belekeverjük az öt tojás sárgáját, a lisztet, a kakaóport, végül pedig a felvert fehérjét. Sütőpapíros tepsibe öntjük (nálam 15x25-ösben készül), és már sütjük is.

Nagyon-nagyon finom....egy aprócska tipp: nem vagyok különösebben nagy pajtásságban a tejszínhabbal, ezért egy doboz habtejszínt és egy főzőtejszínt (Perfecto) szoktam összeverni. Sokkal krémesebb, lágyabb - azonnal fogyasztandó...